Drágáim! Akárhonnan is nézem, csoda történt! Lám, lám, csak akarni kell és minden megtörténhet! Még Európa legszegényebb, legkorruptabb országának gazdasága is lehet fejlett!
Levelem nem Magyar Péternek szól, de neki is. Mindenkihez, akik nem akarnak diktatúrában élni, akik nem akarják elhagyni hazájukat, inkább itt szeretnének békében, szeretetben élni és gyarapodni.
Akárki akármit is mond, a magyaroknak van a legjobb dolguk a világon! Semmi dolguk nincs, ezen felül csak azon dolgoznak, hogy sétálni tudjanak. Erre semmi pénzt, még az uniós állampolgárok pénzeit sem sajnálják.
Szokták mondani, hogy az Isten pénze sem elég. Mi magyarok ezt aztán tudjuk és tapasztaljuk is saját bőrünkön! Az már csak hab a tortán, hogy sem a világi, sem az egyházi hatalmasságoknak nem elég a pénzünk.
Napjainkban hinni még a templomban sem divat, sőt, nem is szabad! Drágáim, láthatjátok, még egy utolsó kis keresztény rigó sem hisz csak stadionban, szállodában, sportpályákban, csak a pénzben, legfőképpen nem a sajátjában, hanem a miénkben!
A paravánhuszár megint nagyot ment! Azzal kezdte, haza csak addig van, amíg van, aki szeresse. Mondta ezt egy hazaáruló, aki hazaszeretetből megosztja a nemzetet, aki kiadja külhonba a magyar adófizetők százmilliárdjait, aki generációkra eladósította az országot, aki gyarmatot csinált az országból!
Hiába, na, drága nyulacskáim! Nagy dolog a demokrácia, de még annál is nagyobb dolog az, ha az embereknek jogaik vannak! Márpedig nálunk még a legkisebb falvak lakóinak is vannak jogaik!
A közöny nem kifizetődő! Az, hogy szégyelljük magunkat – mert van miért – szintén semmit nem ér, ráadásul még le is néznek, ki is nevetnek bennünket Európa szerte!