Csütörtökön bátor tettet hajtottam végre! Hajtott a kíváncsiság is, hála (de inkább nem) egy rajtunk élősködő pártocskának, amelyik meg akarta tiltani 18 éven aluliaknak, hogy megnézzék a World Press Photo 2023 kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeumban, ezért aztán én megnéztem.

Először is el kell mondjam, hogy tetszett a kiállítást, de nagyon el is szomorított és el is keserített! Ennek ellenére szerintem nem tiltani kellene látogatását, hanem kötelezővé kellene tenni, akár már 14 éves kortól.
Miért is? Egyszerűen azért, mert nem árt, ha tudják már a fiatalok is, hova jutottunk mi emberek, és merre haladunk! Milyen lett a Földünk, milyen állapotba került élővilága - legfőképpen általunk, gyarló emberek miatt! - az utóbbi néhány száz, illetve ezer év alatt, s mi várható, ha nem teszünk semmit azért, hogy a kedvezőtlen folyamatokat megállítsuk. Ha nem kapunk észbe, nagyon is túlzott igényeinket nem visszük lejjebb, ha továbbra is olyan kapzsik maradunk, mint amilyenek vagyunk, akkor már csak az a kérdés, hány évünk van még hátra!
Nem az a lényeg, hogy vannak-e melegek a Földön, mindig is voltak! A kiállítás ezzel foglalkozó része alig észrevehető, semmiképpen sem hordoz magában veszélyeket. A való világban ennél sokkal többet lehet látni és tapasztalni. A kiállítás nem erre hívja fel a figyelmet, hanem például a tolerancia hiányára. Aki ezt nem veszi észre az kirekesztő, intoleráns, vagy bolond! Tessék választani! Ezen kívül, de legalább annyira erőteljesen fókuszál a mindenfelé dúló háborúkra, a vallási és etnikai ellentétekből fakadó brutalitásokra, népek, népcsoportok üldözésére és megalázására, a kegyetlen lelki terrorra, sok esetben előforduló népirtásokra. Szól arról, figyelmeztet arra, hogy sokan csak álmodhatnak a szabadságról, vagy még azt sem! Szól a világméretű szegénységről, hogy például vannak olyan családok, ahol a gyerek veséjét adják el, hogy éhen ne halljanak!
Figyelmeztet az emberi kapzsiságból fakadó környezetpusztításokra, Földünk éghajlat változásának, a klímakatasztrófának már most is mindenfelé látható és tapasztalható súlyos következményeire!
Arra, hogy vizeink, természeti kincseink, élőhelyeink szennyezése, tönkretétele saját pusztulásunkat vetíti előre. Arra, hogy sorra száradnak ki folyóink, tavaink! Arra, hogy a víz hiánya hány millió ember, állat életét veszélyezteti. Ne legyünk ennyire cizelláltak, arról van szó, hogy napjainkban évente 5-8 millió ember hal szomjan, és körülbelül 250 millió ember kap súlyos betegséget szennyezett, fertőzött víz fogyasztása vagy használata miatt. Drágáim, míg soraimat olvassátok tíz gyerek hal szomjan! Ha nem hal szomjan, akkor éhen hal, mert már napjainkban is Földünk számos részén, ahol emberek állattartásból élnek, az állatok sem juthatnak elég vízhez, így a pusztulás elkerülhetetlen!
Hát erről szól a kiállítás. Ezért írtam, és még egyszer leírom, a kiállítást mindenkinek látnia kellene!

Mindeközben Magyarországon, a kormányhivatal emberei Pásztón lemérték, megvan-e 200 méter távolság a katolikus iskola és a könyvesbolt között...
Hát jó! Akkor már mérjék még azt is meg van-e a 200 méter egyházi és nem egyházi iskola, esetleg református és katolikus iskola között. Sosem lehet tudni! Aztán persze lehet folytatni, kórház és temető között, önkormányzat és templom között. Én azt is megmérném, nincs e túl közel hozzánk például Ausztria, mert az rendben van, hogy utol akarjuk érni, de addig is ne ingerelje a lakosságot gazdagságával, tisztaságával.
Mindeközben a szoknyás golyótoll Pápua Új-Guinea Független Államba látogatott válogatott sleppjével, hogy aztán Pityilu-szigeten átadjon egy harangot. Most biztos értetlenkedtek, mit nem értek ezen, hiszen világunk gazdagabb lett egy haranggal, és ez nekünk csak néhány tízmilliónkba került. Persze, azt is mondhatjátok, mindent rosszul látok, hiszen lám, már a pápuáknak is csak egy harangra volt szükségük.
Mindeközben a trottyos mikroführer a pusztájában fogadja a kormánytagokat eligazításra, ahova mindenki külön autóval, némelyek helikopterrel érkeznek.
Mindeközben a világ, meg mi is, nagy ívben le vagyunk szarva!

Nos, most már talán időszerű lenne elgondolkozni azon, mit is kellene megtiltani!