Új emberi faj jelent meg Európa térképén, az orbanus hungaricus ergaster, (köznapi nevükön keményen dolgozó kisemberek). Megjelenése a 21. század 10-es éveire datálható. Származását tudósaink még vitatják, kormány közeli vélemények érvényes taxonnak (külön fajnak) tartják. Életmódját tekintve – különös tekintettel a munkalehetőségek megszűnésére - vadászó-gyűjtögető életmódot folytat. Fő tápláléka a parizer, csirkefarhát, sárgarépás szendvics, száraz kenyér, víz.

Egyes egyedek kukákból táplálkoznak, szabadban töltik a nappalokat, és az éjszakákat is. Mostanában a húsevés jelentősége csökken, mivel (pénz) eszközei nem alkalmasak állatok elejtésére.
Kijelenthető, hogy dögevő, mivel mások, ragadozók által elejtett állatokhoz jut hozzá, korlátozott mennyiségben.
Kicsinyeit, iskolai étkeztetés formájában, az állam táplálja.
Félig vándorló, félig letelepedett életet él. Egyre inkább jellemző rá, hogy főleg Nyugat-Európa felé vándorol, újabb keletű szóhasználat szerint migránsnak nevezhető.
Földműveléssel, állattartással egyre kevésbé foglalkozik, mivel földterületei nagy részét elvesztette.
A tüzet ismeri, bár használata visszaszorulóban van, mivel nehezen tudja előteremteni a tűzrakáshoz szükséges eszközöket, tüzelőanyagokat.
A faj legfőbb jellemzője, tűrőképessége. Jól megél fűtetlen lakásokban, akár havi 40.000Ft-ból is.
A homo erectus testtömege 68 kg, testmagassága pedig 185 cm volt, a mai orbanus hungaricus ergaster ezeket a paramétereket nem éri el, sőt a hiányos táplálkozás következményeképpen további satnyulás vetíthető előre.
Fogazata egyes állítások szerint hasonló a homo ergaster-éhez, bár a legújabb felmérések ebben a tekintetben is visszafejlődést állapítottak meg. Megfigyelések szerint – főleg az idősebb egyedek vonatkozásában – a fogak darabszáma nem éri el az emberi fajokra jellemző 32-t.
Saját magát gyógyítja, mivel környezetében gyógyításra alkalmas kórházak helyett csak stadionokat talál. Legújabb kutatások bebizonyították, hogy a faj fejlett készségekkel rendelkezik az orvostudományok terén, hiszen akár saját magát is képes megműteni.
Kiterjedt kutatások szerint az ősember a húsevés miatt kezdett beszélni, ugyanakkor az is tény, hogy a tűzrakás megjelenése szintén elősegítette a kommunikáció kialakulását. (mint tudjuk, vacogó fogakkal nehéz szavakat formálni, beszélni.) A tűz használatának csökkenéséből, a hús alapú táplálékforrások elapadásából, valamint az oktatás háttérbe szorulásából kiindulva nem egy fényes jövő körvonalazódik. Feltételezhető az is, hogy a fenti 3 tényező háttérbe szorítása nem véletlen. A beszédkészség, véleménynyilvánítás korlátozása a fő cél.
Temetkezési szokásait tekintve az utóbbi időkben megfigyelhető, hogy a kevésbé tehetős egyedeket nem a hozzátartozói, hanem az önkormányzatok temetik el.
Tudósok keresik a faj megjelenésének, fennmaradásának okait.
Megállapítható, hogy a jelenleg uralkodó csoport nem érdekelt a faj fejlődésében, sőt megjelenése nekik „köszönhető”. Hatalmuk megtartásának zálogát látják a faj fennmaradásában.
A tudomány mai állását tekintve azonban az is nyilvánvaló, hogy a fejlődésnek nem lehet gátat vetni.
A történelem folyamán, minden emberi faj a gerinces, növény, és húsevő állatok fölé nőtt, sőt a gerinctelenek is a táplálékláncba kerültek…

Prof. Dr. Szürkenyúl