Aranyos drága nyulacskáim, kapaszkodjatok meg, nagy a baj! Azt mondta a koszos körmű, hogy nálunk az egészségügy keresztény alapú. Ilyet mondott az egészségügyért felelős miniszter. Aki kinevezte, az sem volt tiszta fialás! Vakuljon meg a hintalovam, ha ez a kétlábon járó normális.

Arany drága nyulacskáim! Elkeserítő, hogy milyen gazdagok vagyunk! Elég érthetetlen ez így, ugye? Jókainak van egy regénye: Szegény gazdagok. Ez jut eszembe, mikor nap mint nap olvasom mi mindenre megy el a befizetett adónk. Az sem mellékes, mi mindenre nem jut, mi mindent nem kapunk meg a pénzünkből.  Az is lehet, hogy mi gazdag szegények vagyunk.

• Volt pénz
  621 milliárd forint, minden eddiginél több, sportra, a világjárvány évében.
• Volt pénz
  229 milliárd forint vallásra, ugyancsak tavaly, mikor inkább az egészségügyre kellett volna fordítani.
• Volt pénz
  178 milliárd forint soha nem használt fölösleges és gagyi lélegeztetőgépekre. A 16000 db lélegeztetőgép java része raktáron rohad, vagy kakadu elajándékozta. Lehet, csak az lélegzett fel, aki eladta, és aki megvette.

Drága nyulacskáim! Engedjétek meg nekem, hogy egy régi viccel kedveskedjek Nektek.
Horváth Dezső „Botrány a mennyekben” című könyvében olvastam, annyira találónak találom napjainkra is, úgy döntöttem megosztom veletek:

„A korrupció (a latin corruptĭo, romlás, rontás szóból) olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, amely során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat.”
Ugye világos, aranyos nyulacskáim? Ebből az is egyértelmű, a korrupció nem mai keletű dolog, na, meg az is, hogy együtt fejlődött világunkkal. Vannak olyan helyek, ahol fejlettebb, mint a demokrácia, vagy a gazdaság. Itt van például Magyarország. Nem egy jó példa, de itt van!

Drága nyulacskáim, furcsa emberek vagyunk mi. Sok mindenből igényünk van a mű dolgokra, javakra, máskor meg ragaszkodunk az eredetihez. Még akkor is, ha azzal Földünket - amiből csak egy van! - tesszük élhetetlenné, csúfítjuk el! Elhordjuk hegyeit, kibelezzük a gyomrát, felégetjük erdeit, szemétdombot csinálunk vizeiből, minden talpalatnyi földjére gyárakat, utakat építünk. Hova fog ez vezetni? Nehéz erre válaszolni? Nem!

Drága aranyos nyulacskáim! El vagyok keseredve! Ahelyett, hogy előre araszolnánk, közelítenénk a sógorokhoz, visszaléptünk vagy ötszáz évet az időben. Most is van király, legalábbis van, aki annak képzeli magát, de össze sem lehet hasonlítani az akkorival. Móra Ferenc írt mesét a gyevi törvényről, annak is vagy száz éve már. Most a 21. század Magyarországán is van ilyen törvény, de ez most nem mese! A gyevi bíró, ha élne, büszke lenne utódaira!

Szürkenyúl hazug hírei a kormány után szabadon.
Drága nyulacskáim, Megígérem nektek, hogy a mai hírekben, és mostantól végig, hazudni fogok! Elvégre, ha a kormánytagoknak lehet, akkor egy kis szürkenyúlnak miért ne lehetne?

Aranyos drága nyulacskáim, már megint nagy dolgok készülnek kis hazánkban. Új tantárgy bevezetésén gondolkodik az oktatásért felelős szakminisztérium. Ó, ezt elszúrtam drágáim! Az oktatásnak nincs is szakminisztériuma. Szóval a piszkoskörműék, na. Az új tantárgy neve: orbanitika. Azon még folyik a vita, hogy kis, vagy nagybetűvel kell-e írni, de ha már a tanoknál tartunk, ahogy a seggnyalók lélektanát ismerem, biztos nagybetű lesz az!

Drága nyulacskáim, már kezd nagyon elegem lenni! Mi magyarok gyávák vagyunk, és ráadásul kevéssel beérjük, úgy is mondhatom, hogy igénytelenek vagyunk!
Egy régi római bölcsesség azt mondja: Panem et circenses! Magyarul: Kenyeret és cirkuszt!

Drága nyulacskáim, az a helyzet, hogy sok mindent nem értek mai világunkban. Mint tudjátok, én csak egy kis szürkenyúl vagyok, még csak nem is nemzeti, de azért az piszkosul érdekelne, hogy érzik magukat a magyarországi egyházfők, miközben Iványi Gábor egyházát törvénytelenül gyilkolja az önmagát kereszténynek hazudó Orbán?