Egy kormányhatározat szerint a kabinet 2,75 milliárd forintot csoportosít át a Központi Maradványelszámolási Alapból (vagyis a korábban valamilyen okból fel nem használt pénzből) az egyházak támogatására.
Szerényen, nagy-nagy tisztelettel kérdezem a tisztelt egyházfőket, – azt eddig is tudtuk, hogy az Isten pénze sem elég – hány milliárd forintra van még szükségük a magyar dolgozók, híveik adóforintjaiból?

Már csak azért is tudnunk kell, mert a szerint kell megszervezni életünket. Mint mindenkinek, egy családnak, falunak, városnak is előre kell tervezni! Tudnunk kell, hány szűk esztendőt kell még átvészelnünk. Nagyon hiányzik az a több tízmilliárd forint, amit szemrebbenés nélkül elfogadnak a magyar kormánytól. Miközben Önök templomokat építenek, újítanak fel, egyéb nagy értékű ingatlanokat kapnak, és használnak, addig sokan utcára kerülnek. Iskolák, óvodák, bölcsődék felújítására nincs pénz, kórházaink szétrohadnak. Tanárok, orvosok, nővérek hagyják el az országot, vagy más pályát választanak, mert nem fizetik meg őket. Az ország úthálózata sok helyen siralmas állapotban van. Ez ma Magyarország, és Önök nem szégyellik elfogadni a sok milliárdot?
Találkozhatnak nap, mint nap az emberekkel, tisztában kellene lenniük sokan milyen szegénységben élnek. Lehet, nem csak prédikálni kéne? Meg is kellene kérdezni a híveiket, meg kellene hallgatni őket, mire van szükségük?
Ha már annyira politizálni akarnak, tegyék azt pártsemlegesen, minden hívőjüket képviselve! Mit is beszélek, hiszen látható, hagyták, hogy aljas módon lefizessék Önöket!
Testvéri szeretetről papolnak, miközben álnok módon a hatalmat szolgálják! Gyalázat!
Híveik – nem csak a híveik! – nagy árat fizetnek hitükért, holott inkább kapniuk kellene!
Ideje lenne visszatérni a bibliához, s nem a világi nagyurak számító igéit hallgatni, továbbítani.
Szolgálni kéne, nem kiszolgálni!

Ámen