Nem kell félnünk a globális felmelegedéstől!

Ha továbbra is olyan szorgalmasan gyilkolásszuk egymást, mint manapság, nem érjük meg annak pusztító hatását!
A legújabb hír, hogy már Törökország is megtámadta Szíriát, beszállt bombázásába. Persze, válaszként Szíriából Törökországot bombázzák. Mint tudjuk, az USA, Oroszország már régen ott van a térségben. Említhetem az Észak-Korea körüli erőfitogtatást is. Biztos vagyok benne, hogy egyik félnek sem jó az ellentétek szítása, az erőltetett fegyverkezés.

Ez csak két példa, az évek óta zajló esztelen háborús konfliktusokról már nem is beszélve, s mily meglepő, szinte mindegyik esetben okként tetten érhető a nagyhatalmak kapzsisága, és a vallások.
Ha azokat a bődületes mennyiségű dollármilliókat, melyeket pusztításra költünk, békére fordítanánk, sokkal gazdagabbak lehetnénk, minden tekintetben!
Azt szoktuk mondani, fejlődik az emberiség. Sok tekintetben biztos igaz, de meggyőződésem szerint a lényeget tekintve nem! Egyre kevésbé tudunk normálisan, békében élni. Egyre jobban tönkre tesszük földünket!
Miféle fejlődés ez?
Lassan már ott tartunk, hogy ki sem merünk mozdulni házainkból, mert félünk. A világban sokkal több szegény, elesett van, mint 50-100 évvel ezelőtt.
Ez aztán a fejlődés!
Hány embert tesznek boldoggá ezek a konfliktusok, és hányan halnak bele, hányat tesznek földönfutóvá, hányan halnak éhen mindeközben?
Úgy látszik sok más mellett a szégyenérzetünk sem fejlődött az évszázadok során, sőt, az is lehet, hogy visszafejlődött! Pedig szégyellhetnénk magunkat!
A Holdat, a Marsot ostromoljuk, közben nem látunk tovább az orrunknál! Tudomásul kellene venni, hogy innen nem menekülhetünk. Itt kell megfelelő életkörülményeket teremteni minden ember számára! Napjainkban fontosabb a technikai fejlődés, minél pusztítóbb fegyverek előállítása, mint földünk élhetővé tétele, meglévő élettereink megóvása. Mit kezdünk a fegyvereinkkel, ha élhetetlenné tesszük a földet, kipusztítjuk magunkat? Érdemes lenne ezen a legfejlettebb országoknak is elgondolkozni. Nem hiszem, hogy a fegyvergyártás a leggazdaságosabb ipari tevékenység. Talán jobb lenne az életbe is fektetni, nem csak a halálba! Lenne rá kereslet!
Na, persze azt azért tényleg nem mondhatjuk, hogy egyáltalán nem fejlődtünk az évszázadok során. Mára már odáig jutottunk, fegyverek nélkül is képesek vagyunk tönkre tenni egymást! Nyereségvágyból, irigységből indíttatva, középkori aljas módszerekkel is tudunk ártani egymásnak. Elég csak a rabszolgaságra, gyerekmunkára gondolni, még a 21. században is nagyon sok országban jelen vannak!
Nem tudom ki, hogy van vele, de engem nem tesz boldoggá más szenvedése, kiszolgáltatottsága, szegénysége, sőt, egyenesen elkeserít.
Kormányok azon dolgoznak, hogy szegénységben, tudatlanságban tartsák állampolgáraik jelentős részét. Hogyan? Emlékezzünk, ismerünk (sajnos) olyan miniszterelnököt, aki azzal dicsekszik, hogy alacsonyak a munkabérek, adminisztratív eszközökkel igyekeznek akadályozni a fiatalok továbbtanulását.
Ez is fejlődés?
Szinte elképzelhetetlen rossz, embertelen körülmények között élnek emberek milliói szerte a világon, még Európában is. Sok kormánynak azzal kell szembenéznie, hogy nem tud munkát adni, nem tud elegendő élelmiszert termelni, előállítani, nem tudja biztosítani a normális élethez szükséges minimális szükségleteket sem állampolgárai számára. Ezalatt rendületlenül fegyverkezik az egész világ. Pedig jól tudja mindenki, az erőszak erőszakot, a háború háborút szül! Lehet ott bárki is boldog ahol fegyverek ropognak? Kinek jó ez?
Múlt héten olvasható volt egy statisztika arról, melyik országnak hány tonna aranytartaléka van.
Arról nem olvastam, elegendő élelmiszert termelünk, jut mindenkinek.
Arról sem olvastam, mennyivel kevesebb fegyvert gyártunk.
Arról sem, hogy országok kibékültek volna.
Arról sem, hogy népek, népcsoportok megbékéltek volna egymással.
Arról meg aztán végképp nem, hogy vége van egy háborúnak!

Pedig ezek csak rajtunk múlnak!