Aranyos drága testvéreim, tudtátok? Ukrajna az ellenségünk. Nem én mondom ezt, a trottyos mondta Szombathelyen.
Na, ezt is ki lehet pipálni! Már egy megtámadott, háborúban álló ország is ellenségünk.
Ezért is fegyverkezünk és építünk katonai szövetségeket, de ezek csak addig állnak fent, amíg én vagyok kormányon. – tette még hozzá szerényen.
Ezekkel a kijelentésekkel csak az a baj, hogy nem jó helyen hangzottak el! Rossz helyre vitték az istenadtát! Pár kilométerrel arrébb, Grazban kellett volna elmondania ezeket, rögtön megkaphatta volna rá az orvosságot is.
Eközben Brüsszel is fegyverkezik, csak ők nem Ukrajnától félnek, hanem az EU-t akarják megvédeni Putyintól és a hozzá hasonló agresszoroktól. Attól a Putyintól, aki keményen tartja a trottyos pórázát, és gyakran pitizteti is.
Na de menjünk tovább, ha már ő nem tud. Pár nappal ezelőtt még a szülőket akarta a gyerekeikre uszítani, hogy győzzék meg őket, a Fideszre kell szavazni, most meg közvetlenül a fiatalokat célozta meg. A választási vereségtől és a számonkéréstől való rettenetes félelmében kioktatta őket, hogy ne a szüleik ellen, hanem inkább Brüsszel ellen lázadjanak, merthogy az már valami, mert onnan fenyeget bennünket a veszély.
A fene egye meg, már megint egy ellenség.
Ennek a trottyosnak teljesen elmentek otthonról! Folyamatosan beleszarik a kenyeret adó kézbe, folytatólagosan bomlasztja azt a szervezetet, amelynek tagjai vagyunk, bár ez neki semmiféle lelki tusát – már amennyire van lelke! – nem okoz, hiszen azzal, hogy a Putyint szolgálja, azzal, hogy az elmeháborodott Trampliba és sapkájába szerelmes, szintén a szoba közepébe szart! Egyszerre kettőbe is! Párosan szép az élet. A NATO-t is, az EU-t is, sőt, ha már nem csak a lúd kövér, vegyük ide az ENSZ-t is! Meggyaláz ez a szerencsétlen mindenkit, ahogy az egyéni érdeke kívánja!
Azzal is dicsekedett a néphülyítésen, hogy Bill Clinton 1999-ben azt kérte tőlünk, hogy nyissunk második frontot, és támadjuk meg Szerbiát, akár Belgrádig, de ő – a kis tömött békeszarka – bátran nemet mondott. Azt mondta a Billynek, hogy „no sir”.
Na persze, ez így megy, a Billy felhívja Orbit, hogy támadjon, ő erre azt mondja, hogy nem, és a háborúnak annyi.
Csak meg kellett volna tenni azt a pár kilométert Grazig!
De ha már Graz, ez a cseppet sem jó ember vihetné magával akár az egész kormányt is! Egyik sem tiszta fialás! Egy generálozás csak javíthatna rajtuk, bár az eredményeket illetően vannak kétségeim rendesen!
Itt van például – nem egy jó példa, de itt van, nincs mit tenni. Illetve dehogy nincs, el kell zavarni a pi-vel kezdődő csába! – annyit is ér batidai Lázár. Miután mindenkit megsértett, megváltoztatta a szabályokat: a sajtó nem mehet közel hozzá. Bruhaha! Menjen közel hozzá a foglár, de az jó sokáig!
Aztán itt van a kedvencem, a Marci. Igen, a himbilimbis.
Drága nyulacskáim! Ez a közgazdasági zseni, miután éveken keresztül hajszolta a GDP növekedést, mindenféle sikerélmény nélkül, most nagy csinnadrattával kijelentette, hogy az nem is fontos.
A családközpontúság, a demográfiai kérdések nagyon fontosak, és előzményei ennek, többek között ezektől is lesz fenntartható a növekedés. Miket nem tud mondani ez a Marci gyerek. De csak mondani! Lehet, hogy ezért is topogunk jó esetben egyhelyben? Mert nyomorgatják a családokat, nincs egészségügy, nincs a fejlődéshez szükséges oktatás, megfelelő munkahelyek, egyre kevesebb gyerek születik, amelyik mégis, az meg menekül az országból!
Aztán még ezeken túl felsorolt számos magyar vívmányt a bérrendezéstől kezdve a rezsicsökkentésig, amik helyettesítik a GDP növekedést.
Jobb helyeken ezt fordítva csinálják! A gazdasági eredmények, a termelésnövekedések okán lehet bérrendezés, rezsicsökkentés stb. és nem fordítva!
Végül mégiscsak beismerete, hogy egy gazdasági miniszternek mindig az a feladata, hogy a gazdasági növekedést minden erejével támogassa.
Majd gyorsan ezután még azt is, hogy a német gazdaságot még ő sem tudja beindítani.
Csak azt tudnám, ki a búbánat kérte ezt tőle? A magyar gazdaságot kellett volna, de csak a himbilimbi csavargatásig jutott el, az meg nem mindenható. A multik tökeit hiába csavargatja, attól nem fognak többet termelni. Az enyémeket is tekergetheti, de attól sem lesz jobb senkinek sem, abból sem lesz gazdasági csoda.
Ezért mondom én, pszichiátrián – és még finoman fogalmaztam – van a helye egy ilyen futóbolondnak, nem miniszteri székben.
Ne menjünk el szó nélkül a Bajusz mellett sem! Ha bekerülne egy elmegyógyintézetbe, hétszentség, hogy nem orvosnak néznék! Ha meg még meg is szólalna, rögtön le is kötöznék.
Ahogy a Semmilyen Zsoltár nyáladzva és vigyorogva néz a trottyosra, hát az se semmi! Egyszer dolgoztam egy diliházban, onnan emlékszem ilyen tekintetekre.
Továbbra sem hallgattak ki senkit gyanúsítottként az MNB kirablása ügyében, ez is egy elmebaj!
Nyulacskáim! Az jutott az eszembe, hogy a Pintérre kéne bízni ezeket az ügyeket is! Ahogy megoldotta a Szőlő utcai javítóintézet ügyét, sorsát, úgy ezeket is megoldhatná!
A módszer adott, szélnek kell ereszteni mindenkit, azt a bizonyos szatyor fingot is, az intézményeket meg bezárni!
Lenne olyan intézmény, amelyiket többé ki sem kellene nyitni!
