Szürkenyúl nem viccel!

Senki nem bújhat el

Szürkenyúl évet értékel

2017. február 13. - Szürkenyúl

Kedves emberek! Hagy értékeljem én is a tavalyi évet! Én még sosem értékeltem egy évet sem, úgy szeretnék!
Hallottam, nálatok ez nagy divat. Aki teheti az ki áll elétek, és jól megdicséri magát. Én megígérem, nem fogok hazudni, bár tudom, ti ehhez vagytok szokva.
Ha engeditek, ha nem, én belevágok, akit nem érdekel, az ne figyeljen rám.

Nem tisztelt, meg nem hívott vendégeim, s mindenki, aki nem hívott meg sehova, kurvára nem jó látni, hogy önök még mindig itt vannak!
Nekem ez az első évértékelőm, nem mondhatjátok, hogy gombócból is sok, ellentétben egy liliputi hübrisz cézárral. Ez a kis köpcös nagyon szeret évértékelni. Meddig hagyjátok még?
Viszont nekem meg az a sok, ami sok! Ugye, jól mondom emberek?
Én csak egy kis szürkenyúl vagyok, még csak nem is nemzeti, és már a bundám is kopott, de sajnos az elmúlt év nem volt olyan unalmas, mint ahogy azt szerettem volna!
Na, most ez alkalomból nem ígérek meg nektek semmit. A sámlis, vagy simlis, mit tudom én, sem ígért meg semmit, pedig lettek volna tippjeim! Illetve mégis, megígérem, hogy nem ígérek meg semmit, de azt nagyon!
Na, szóval emberek, milyen is volt az az elmúlt év? Már év elején átette magát egy csomó nyúl a zöldhatáron! Hát kérem, mielőtt észbe kaptam volna, gyorsan kiderült, hogy senki nem akar itt maradni! Az itteni emberek főnöke, aki minimum királynak képzeli magát, egy kis köpcös alak, a saját évértékelőjén azt terjesztette, hogy ezeket a nyulakat valami trampli, meg EU-s nagykutyák küldték. Én beszéltem ezekkel a szerencsétlen nyulakkal, de futtában csak annyit mondtak, hogy maguktól jöttek, és már mennek is. Így aztán gyorsan kiderült, nem tőlük kell tartanom.
Valami fideszesek, nem tudom ezek milyen állatok, de mohó egy állatfaj az biztos, összevásárolták a földeket, lassan már nem tudok hol legelészni.
Egyre több olyan füves terület van, ahova be sem tudok menni, állítólag ezek futballpályák. Nehéz elhinni, mert ha néha-néha sikerül mégis bejutnom, csak azt látom, hogy emberek elképzelés nélkül összevissza rohangálnak. Ráadásul, ahogy láttam a kutya sem, sőt, a nyúl sem kíváncsi az egészre. Ki érti ezt? És ez még mind semmi! Már az erdőkben is emberekbe botlom. Ti, emberek, állítólag hajléktalanoknak nevezitek ezeket az táborozókat. Nahát, Magyarország erősödik? Lehet, hogy én tudom rosszul? Ezek az emberek saját akaratukból éheznek az utcán? Azt is látom, persze, hogy nem mindenki szeret kempingezni. Furcsa szokásaitok vannak nektek, embereknek! Nálunk, nyulaknál, vezetőink nem költöznek palotákba, nem akarnak összeharácsolni mindent maguknak. Próbálnák csak meg! Ha azt látjuk, hogy egy vezérnyúl megbolondul, másnap már kereshet magának másik legelőt. Ti, úgy látom, fakírok vagytok, élvezitek, ha szenvedhettek, kisemmiznek benneteket, belétek rúgnak.
Különleges állatfaj vagytok ti, nem értem miért akartok állandóan harcolni. Ráadásul, ahogy látom, pont az ellen harcoltok, akiktől a kenyeret kapjátok. Hová fog ez vezetni? Ez pont olyan, mintha a kisnyulam az anyja csöcsét kezdte volna ócsárolni szopás előtt. Normális?
Szokásom hallgatózni, a nagy füleimmel jól hallok! Folyamatosan azt hallom, hogy Magyarország erősödik. De nem látom! Egyáltalán, hol van az a Magyarország, amelyik erősödik? Rózsadombon, Fejér megyében? Hol?
A kis köpcös, sámlival a lába alatt, egy vagon lobogóval a háta mögött azt mondta nektek, hamarosan olyan gazdag lesz az ország, hogy nyugatról ide fognak menekülni az emberek. Ti ezt elhiszitek neki? Azt hiszitek más is megbolondult? Egyelőre ott tartunk, hogy az én kis nyulacskám is elmenekült. Olyan jól érezte itt magát, hogy Hamburgig meg sem állt!
Nemrégiben a kémeim azt jelentették, hogy az iskolákban a gyerekeiteket nyúltenyésztésre akarjátok tanítani. Elképesztő! Foglalkozzatok saját magatokkal! Először saját magatok tenyésztését kellene megtanulnotok. Mi, a nyulainkat addig tanítjuk, ameddig mindent meg nem tanulnak. Tisztában vagyunk vele, hogy ez az életben maradásunk záloga! Hogyhogy ti erre nem jöttetek rá? Miért hagyjátok, hogy gyerekeitek ne azt tanulják, amire szükségük van? Nálunk, nyulaknál örök szabály: tanyúlni, tanyúlni, tanyúlni!
A királyotok azt is mondta, hogy ti fekete bárányok voltatok. Egy fenét, kedveseim! Gyáva nyulak voltatok ti, mindig is! Beszari, gyáva nyulak vagytok most is!
Ha nem így lenne, már rég elzavartátok volna ezt a hazug disznót!
Azt is mondta, hogy Magyarország sikertörténet. Na, persze! Ha az siker, hogy közmunkát kaphattok, lepusztult kórházaitokban megdögölhettek, szüleitek, gyerekeitek megfagyhatnak saját lakásaikban, elmehettek külföldre dolgozni, hogy normálisan meg tudjatok élni, akkor az! Ha az jó nektek, hogy csak azt hallhatjátok, láthatjátok, amit ő akar, akkor bizony ez sikertörténet! Ha örömmel tölt el benneteket, ahogy kifosztották az országot, és ahogy a ti pénzetekből meggazdagodtak az ország vezetői, és pereputtyai, hát bizony akkor ez tényleg sikertörténet!
Jaj, majd el felejtettem, mégiscsak gazdag ország vagytok ti!
Amelyik ország orosz atomerőművet épít, olimpiát rendez, az csak gazdag lehet! Vagy hülye!

Na, ennyit szerettem volna mondani, már el is ment a kedvem ennek az országnak az értékelésétől. Most már csak be kéne valahogy fejezni, de nem tudom hogyan szokás felétek.
Mindegy is, befejezem, ahogy nálunk szokás:

Nyusssz, én beszéltem!

A bejegyzés trackback címe:

https://szurkenyul.blog.hu/api/trackback/id/tr2812254900

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.