A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara odafigyel a részletekre is! „Mindenkinek legyen egy ünnepi magyar viselete" címmel indít országos mozgalmat.
Személyre szabott ünnepi magyar viselet megtervezése a közeljövő legfontosabb feladata.

Igazuk van. Nagyon fontos a megjelenés. Egy csinos, szép kalapban még a szar is jobban néz ki, mint csomagolás nélkül. Ha jól belegondolok, sokkal színesebbek lennének ünnepeink. Itt belém hasított a felismerés, milyen szegényesen telt eddigi életem. Leéltem már 60 egynéhány évet, s még egy nyamvadt ünnepi magyar gúnyám sem volt. Pedig vonultunk a múltban rendesen!
Tért nyerhetnének az egyenruhák, melyeket akár Mészáros Lőrinc is legyárthatna. Ettől egy csapásra magyar lenne!
Külön egyenruhája lehetne minden nagyobb cégnek, iparágnak. Beléphetne a köztudatba az ünneplő munkaruha. Az öltözet magán viselhetné az iparág színeit, a cégek logóját. Lehetne rajta meggyalázott kokárda elől, hátul!
A mezőgazdászok, állattenyésztők például felvehetnének narancssárga gumicsizmát, sarkantyúval, fekete bricsesznadrággal, fehér posztóinggel, narancssárga nyakkendővel. Tartozhatna hozzá divatos sétapálca, mellyel üthetnék elrabolt földjeik nyomát.
Ne feledkezzünk meg a közmunkásokról sem! Az ő egyenruhájuk persze nem lenne túl impozáns, de sapkarózsájukon hirdethetnék, hogy milyen munkát végeznek. Lehetne például ásó, esetleg szemeteszsák stilizált képe a sapkájukon.
Aztán itt vannak a munkanélküliek. Létszámuknál fogva, egy-egy ünnepi felvonuláson ők is jól mutatnának egyenruhában. Az ő egyenruhájuk koptatott szürke öltöny lehetne, sapkájukon „MN” felirat hirdethetné hovatartozásukat.
A hajléktalanok sem lóghatnak ki a sorból! Ők kényelmes szabadidőruhát viselhetnének unisex, hosszú, fekete kabátjuk alatt, mely éjszaka takaróként is szolgálna. Kiegészítőként ízléses reklámszatyrot, vagy füles zsákot, valamint nemzeti színű guberáló botot hordhatnának.
A létminimum alatt élőknek nem lenne egyenruhájuk, védjegyük nemzeti színű jambósapka, kínai gyártmányú lyukas cipő lehetne. Ruházatukhoz ünneplő koldusbot tartozhatna.
Akinek nem telik ünnepi ruhára, az vonulhatna pucéran is. Viselhetnének piros-fehér-zöld szegélyű, hímzett ágyékkötőt, közepén a magyar címerrel, vagy egy Orbán képpel, hirdetve a feltétel nélküli nemzeti hűséget.
Felemelő látvány lenne, ahogy az egyenruhás egységek lufikat eregetve, Orbán, Németh Szilárd képekkel, elvonulnának a dísztribün előtt, s integetnének az ott helyet foglaló vezetőinknek.
Természetesen ők is ünneplőruhában lennének. A KDNP képviselői fekete reverendára hasonlító kabátot viselnének, elől, hátul egy-egy nagy kereszttel. Elől azért, hogy eszükbe jusson a tízparancsolat, hátul meg azért, hogy más is tudja, hogy kereszténydemokraták (viselkedésükből ez nem látszik).
A Fideszesek esetében egyénre szabott ünneplő ruhákat képzelek el, annál is inkább, mivel egyenruha nem tenné lehetővé a luxus kihangsúlyozását.
A miniszterelnökünk például megjelenhetne a két szeme helyén kivágott fekete sísapkában, koronával a fején.
Rogánnak mindenképpen luxus ünneplőruha kellene, lehetőleg csíkos, hogy ne legyen túl nehéz megszokni majd a váltást.
Kósa Lajos felvehetne egy bohócruhát, bár, ami azt illeti, azt sem érdemelte ki! Még bohócnak is gyenge!

Mikor idáig jutottam, azon törtem a fejem, mikor, és milyen ünnep alkalmából lehetne ünneplőbe öltözni.
Az a baj, hogy manapság nincs mit ünnepelnie az országnak! A másik baj, hogy nem is tudunk ünnepelni! Az utóbbi években az összes, lelkemnek kedves nemzeti ünnepet meggyalázták politikusaink, az ország vezetői!
Nem akarok ünneprontó lenni, így hát beállok a sorba!

Nem kedvelem a feltűnést, ebből kiindulva valószínűleg nemzeti magyar birkának fogok öltözni a következő felvonulásra. Így majd jól el tudok vegyülni a tömegben.